Egy új, olcsó és gyors módszer kifejlesztéséről számoltak be kaliforniai kutatók, mely alkalmas lehet bizonyos vörösborok, sajtok, csokoládék és egyéb érlelt, fermentált élelmiszerek fejfájást okozó komponenseinek akár otthoni vizsgálatára is. A módszer, az egyes élelmiszerekben természetes módon előforduló ún. biogén aminok detektálásán alapul, melyek e komponensekre érzékenyebb emberekben súlyos fejfájásokat és egyéb nemkívánatos tüneteket (pl.:magas vérnyomás) okozhatnak.

Gyakrabban, mint azt sokan elsőre gondolnák, bizonyos kellemetlen fejfájásokért a biogén aminok, ezek a természetes mérgeknek is nevezett molekulák a felelősek. A tyramin, a hisztamin, a feniletilamin ilyen jellegű hatásai ismertek, melyek különösen az alacsony monoamin-oxidáz (MAO) aktivitással rendelkező emberek és bizonyos gyógyszereket szedők körében jelentkeznek erőteljesebben. Az említett molekulák természetes módon megtalálhatók számos élelmiszerünkben, tehát rendszeres monitorozásukkal elősegíthető volna bevitelük csökkentése.

A biogén aminok vizsgálatára ezidáig időigényes, nagyműszeres laboratóriumi vizsgálati módszereket alkalmaztak. A most közzétett módszer viszont egy miniatürizált (lab-on-a-chip) eljárás, mellyel akár öt perc alatt is végrehajtható a kívánt vizsgálat.

Az új módszer alapelvében megegyezik a korábban is alkalmazott kapilláris elektroforézis technikával. A fluoreszcens anyaggal megjelölt minta alkotóinak szétválasztását elektromos mező segítségével hajtják végre. Ezt követően a lézerrel megvilágított minta által létrehozott fény mintázatát elemzik. Az adott esetben egy 10 perces reakció során a primer amino-csoportokat jelölték, majd a mintákat egy miniatürizált elelktroforézis cellában választották el. A módszer tesztelése során különböző (vörös és fehér) borokat, söröket és japán rizspálinkát (szaké) vizsgáltak. A vizsgált minták közül vörösborokban mérték a legnagyobb tyramin koncentrációt (1-3,4 mg/l tyramin), míg a hisztamin a szakéban volt jelen a legmagasabb koncentrációban (20-40 mg/l hisztamin). A vizsgált sörökben csupán kis mennyiségben találtak biogén aminokat.

A készülék a kifejlesztők szerint egyébként alkalmas lehet egyéb élelmiszerek, sajtok, csokoládék, halak, vagy éppen savanyú káposzta, akár laboratóriumon kívüli vizsgálatára is. A kutatócsoport vezetője nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, hogy a műszer hamarosan talán egy közönséges tenyérméretű számítógép-szerű hordozható eszközként is megjelenhet.
Az egész kutatás érdekessége, hogy a berendezést egyébként eredetileg űrkutatási célokra tervezték. Nevezetesen, hogy a jövőbeli Mars expedíciók során a légkörben esetlegesen előforduló szerves molekulákat (aminosavakat) keressen.

forrás: Analytical Chemistry