A módszerek gyorsítása örökös fejlesztési lehetőségként, mindig szerepel a módszerfejlesztéssel foglalkozók célkitűzései között. Gyorsabb módszerrel, gyorsabban szolgáltatható eredmény, illetve az analitikus szemszögéből egységnyi idő alatt több minta vizsgálható, vagyis javul az analízis hatékonysága.

Renato Zenobi, a zürichi ETH professzorának vezetésével végezett kutatások eredményeképpen kidogozott új módszer egy – ma már standard műszer - az ún. kvadrupól-repülési idő (quadrupol-time of flight, Q-TOF) tömegspektrométer (MS) alkalmazásával teszi vizsgálhatóvá a termék felszínén található patogéneket.

Az ilyen jellegű tömegspektometriás vizsgálatok során a mintát „hagyományosan” folyadék halmazállapotba hozzák, melyet egy segédgázzal ún. elektroporlasztanak. Ezt követően, az apró cseppecskékből a folyamat során keletkező, patogének jelenlétére utaló jellegzetes ionokat mérhetjük az MS készülékkel.

Az új módszer lényege, hogy a folyamat szinte a feje tetejére áll - nyilatkozta a módszer kidolgozója. Ahelyett, hogy az oldatban található komponenseket vizsgálnák, azokat a segédgázból határozzák meg.

A mérés során, egy kis fúvóka segítségével nitrogént fújnak a szilárd minta felületére, amely deszorbeálja és magával ragadja az ott jelenlévő illékony, és részben illékony molekulákat.

Ezt a dúsított gázáram jut végül a spektrométerbe, amely képes az abszorbeált komponensek precíz meghatározására. A módszerben műszaki értelemben nincs semmi különös – teszi hozzá Zenobi.

A standard készülék kb. egy óra alatt átalakítható, melyet követően alkalmassá válik a legkülönfélébb minták, akár élő szervezetek felületének vizsgálatára.

A kutatók húsmintákon demonstrálták eredményeiket, melyek méréséhez azokat még ki sem olvasztották. Kutatásaik eredményét nemrégiben az Angewandte Chemie című tudományos szaklapban publikálták.