A laboratóriumok és az egyes maradékanyag analitikai vizsgálati irányok minőségbiztosítási rendszere

Az országos és a helyi hatáskörrel működtetet reziduum analitikai-toxikológiai vizsgálati rendszer intézményei (Országos Élelmiszervizsgáló Intézet /OÉVI/ és a megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások /ÁÉEÁ/ laboratóriumai) minőségbiztosítási rendszereinek (QC/QA) alapja a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) akkreditációs követelményeinek való folyamatos megfelelés és annak a laboratóriumon belüli és az „inter-laboratory” rendszereinek az alkalmazása.

Az OÉVI 1993 óta sikeresen részt vesz: a brit MAFF Central Science Laboratory/York „Food Analytical Performance Assessment Scheme” /FAPAS/ és az EU Reference Laboratories nemzetközi körvizsgálati rendszereiben. Az OÉVI a fent ismertetett brit minőségbiztosítási rendszer elemeit alkalmazza az ÁÉEÁ laboratóriumai számára szervezett, rendszeres körvizsgálatok végrehajtása és a kiértékelés során (22).

Adatok a magyarországi állati eredetű élelmiszerek reziduum tartamáról és annak élelmiszer-toxikológiai megítéléséről

Hazánkban jelenleg több ezer, hatóságilag engedélyezett, biológiailag aktív kémiai hatóanyagot és azok készítményeit alkalmaznak a mezőgazdaság kemizációs gyakorlatában és az állatgyógyászat területén. A kockázati valószínűség alapján különbség teendő a kémiai anyagok környezetszennyezés eredetű, tehát rendszertelen és ellenőrizetlen, valamint a szakma szabályai szerinti (lege artis), hatóságilag konrollált alkalmazása között; ez utóbbi eset általában toxikológiai szempontból aggálytalannak minősíthető (22).

A reziduum-képző kémiai szerek alkalmazása során fokozott figyelmet kell fordítani az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására (2).

A kémiai (reziduum) szennyezettség jellegét és nagyságrendjét számos tényező

- agrokemizáció, egyéb eredetű körszennyezés, gyógyszerek alkalmazása, a tiltott szerek esetleges igénybevétele - egyidejű jelenléte és az egymásra hatása befolyásolja.

Az állati eredetű élelmiszerek esetében a klórozott szénhidrogén peszticidek okozta szennyezettség mértéke a zsírszövetben - a vadonélő állatok kivételével - általában két nagyságrenddel (10-2) alacsonyabb, mint az MRL-érték.