A várható fejlődésről

Az élelmiszerekből történő antibakteriális szermaradékok kimutatására és mennyiségi meghatározására alkalmazott módszerek annak ellenére, hogy nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt időszakban, természetesen nem tekinthetők minden szempontból kész, befejezett eljárásoknak. Számos bemutatott előnyük mellett, több hátránnyal is rendelkeznek. A jövőt érintő legnagyobb kihívás e módszerek által szolgáltatott eredmények minőségét illetően merül fel. Ugyanis a legtöbb ma alkalmazott mintaelőkészítési módszer a klasszikus gyógyszeranalitikai módszereken alapul. Ennek legnagyobb hátránya, hogy nem veszik figyelembe az élelmiszermátrixok és a gyógyszermátrixok között fennálló hatalmas eltéréseket.

Mindemellett a legtöbb módszer csupán néhány kiemelt alkotó kinyerésére van optimálva és validálva. Ugyanakkor  fogyasztóként elvárnánk a hatóságoktól, hogy sokkomponenses kereső, vagy screening módszereket alkalmazva kimutassanak olyan antibakteriális alkotókat is, melyekre egyelőre nem létezik szabályozás és határérték, de jelenlétük az élelmiszerekben nem kívánatos. Az azonban könnyen belátható, hogy ez nem megoldható egyetlen általános mintaelőkészítési módszer alkalmazásával. A folyadékkromatográfiával (LC) kombinált hármas kvadrupól (QqQ) készülékek alkalmazásának legnagyobb előnye, hogy viszonylag könnyedén elérhető a célkomponensek meghatározása során minőségbiztosítási szempontból megkövetelt 3, vagy akár 4 azonosítási pont (retenciós idő és két vagy három jellemző átmenet). Természetesen összetett élelmiszermátrixok esetében ezeket a lehetőségeket is kritikus szemmel kell elfogadni.

A QqQ készülékeket alkalmazó sokkomponenses módszerek talán egyik legnagyobb hátránya, hogy  az e módszerekkel elérhető igen nagy szelektivitás miatt „láthatatlanná” válnak a célmolekulaként  előre nem definiált komponensek.

A teljes bemutatott témakört áttekintve a jövőben várható fejlesztések irányaként az alábbi három nagy terület jelölhető meg:

• Olyan módszerek kidolgozása, amelyek alkalmasak nem várt és így előre nem meghatározott antibakteriális szerek és ezek anyagcsere termékeinek kimutatására.
  
• Az LC-MS/MS módszerek alternatívájaként tekinthető megerősítő és döntő módszerek megjelenése. Ilyen lehet például a kapilláris elektroforézist alkalmazó technikák megerősödése stb.
  
• A bioassay technikák screening módszerként történő további elterjedése, ezen belül is főként a bioszenzorok elterjedésére lehet számítani. Ugyanakkor valószínűsíthető egyre több megbízható mennyiségi eredményt szolgáltató bioassay technika térnyerése is.

Forrásmunka: Trends in Analytical Chemistry, Vol. 26, No. 9, 2007