Kjeldahl-féle nitrogéntartalom meghatározáson alapuló fehérjevizsgálatnak hosszú időre visszatekintő története van az analitikai kémiában. Johan Kjeldahlnak, mint a Koppenhágától nem messze fekvő Carlsberg laboratórium vezetőjének az volt a feladata, hogy tudományos alapossággal vizsgálja a sörkészítés folyamatát. Ennek során a malátakészítéskor vizsgálni kívánta a fehérjék mennyiségét, ezért kidolgozott egy nitrogén meghatározási módszert, mely gyorsabb és pontosabb volt, mint az akkoriban rendelkezésre álló technikák. E módszer további előnye, hogy végrehajtható volt a rendelkezésre álló egyszerű eszközökkel és nem igényelt különösebb szakértelmet.

Johan Kjeldahl saját módszerét elsőként 1883-ban, a Dán Kémiai Társaság összejövetelén mutatta be. Azóta a Kjeldahl-módszerként világszerte ismert módszert az idők során többször finomították, de a mai napig széles körben alkalmazzák például hús, takarmány, szennyvíz, talaj és egyéb mintákon.

Mi is az a Kjeldahl-módszer és hogyan hajtsuk végre?  Ezzel foglalkozik a témát érintő íráusnk elő része. 
(a következő részben az alkalmazott berendezésekről, eszközökről lesz szó)

Mi is az a Kjeldahl-módszer?

A Kjeldahl-módszer tulajdonképpen egy szerves és szervetlen anyagok nitrogéntartalmának meghatározására alkalmas technika. Habár a módszer az elmúlt több, mint 120 évben jelentős mértékben változott, a Johan Kjeldahl által annak idején lefektetett alapelvei a mai napig is érvényben vannak. A módszer alapvetően három fő lépésre osztható:

Roncsolás - azaz a szerves minta nitrogéntartalmú vegyületeinek tömény savval történő lebontása. Végrehajtása úgy történik, hogy a homogén mintát tömény kénsavban forralják. E lépés eredményeképpen a nitrogéntartalmú vegyületekből ammónium-szulfát keletkezik.

További részletek a roncsolási lépésről...

Desztilláció - e lépés során a savas roncsolmányhoz fölöslegben lúgos oldatott adnak, ezáltal az abban megtalálható ammónium, illékony (gáz halmazállapotú) ammóniává alakul, melyet kiforralnak az oldatból és kondenzációt követően elnyeletik egy másik edényben található fogadó oldatban.

További részletek a desztillálási lépésről...

Titrálás - melynek során meghatározzák a fogadó oldatban elnyelődött ammónia mennyiségét.

További részletek a titrálási lépésről...

A mintában lévő nitrogén mennyisége a fogadó (elnyelető) oldatban megtalálható és a titrálás során mennyiségileg meghatározott ammónium ionok mennyiségéből számolható. A nitrogéntartalomból, pedig - különböző közelítő szorzótényezők alkalmazásával - következtetni lehet a minta fehérjetartalmára. Az ily módon mért fehérjetartalmat nevezik nyersfehérje-tartalomnak.