Máris nagy port kavart az egységes európai élelmiszerjelölésre vonatkozó rendelet első tervezetének megjelenése. Az Európai Bizottság ez év január 30-án bejelentette: befejezte az élelmiszerek és italok jelölési rendszerének modernizálását és megreformálását célzó rendelettervezetének előkészítő munkáját. A szöveg nagyrészt csupán rendezi a meglévő szabályozási rendszert, de emellett számos jelentős változás is várható.

A rendelettervezet első jelentős változtatásaként tudható be az, hogy a korábban irányelvek sora által szabályozott területet egy egységes rendeletben kívánja szabályozni. Ennek következtében megszűnnek majd a tagállamok jelenlegi szabályozási rendszereiben tapasztalható különbségek. Hiszen míg jelenleg az egyes tagországok, az EU irányelvek alapján megalkotott saját jogszabályaikkal szabályozzák a kérdést, az új rendelet közvetlenül vonatkozik majd minden Uniós érintettre. Ennek az „egyszerűsítésnek” köszönhetően az Unió teljes területén egységes és egyértelmű szabályok vonatkoznak majd egy adott termékre.

A rendelettervezet talán legvitatottabb része a termék fő alkotóira vonatkozó, a csomagolás frontján elhelyezendő címkére vonatkozó előírások. A tervezet a GDA (Guidline Daily Amounts) azaz az irányadó napi beviteli értékek (INBÉ) rendszerét veszi át. A termék 100 grammjára, vagy 100 milliliterjére vonatkoztatott zsír-, telített zsír-, szénhidrát-, cukor-, só- és energiatartalmat kellene feltüntetni, hivatkozva az irányadó napi beviteli értékekre. Emellett lehetőség nyílna az egy adagra számított értékek megadására is. A tervezet értelmében egy sor további komponens mennyiségére vonatkozó adat - köztük például a transz zsírsavak - is megjelenhetnek a csomagoláson.

A rendelettervezet elsőként írná elő a kötelezően alkalmazandó betűméretet, melynek magassága 3 milliméter lenne. Ezzel a lépéssel a jogalkotó a tisztább és érthetőbb tájékoztatást szándékozik elősegíteni. Ugyanakkor máris heves viták indultak a kötelezően alkalmazandó betűméretet bevezetésének hallatára. Az ellenérvek között első helyen szerepel, hogy a nagyobb betűméret alkalmazása miatt jelentős mértékben megváltozik majd egy termék csomagolásának arculata. Ezáltal háttérbe szorulhatnak a jelentős befektetések árán létrehozott márkajegyek. Emellett például a Nestlé - bár alapvetően egyetértésének adott hangot az olvashatóság javításának tekintetében - ugyanakkor nyilatkozatában hangsúlyozta az egységes betűméret alkalmazása nem oldja meg a problémát. A jelölés olvashatósága a betűméret mellett függ a csomagolás jellegétől, méretétől, a háttér színtől stb. Mások a nagyobb betűméretek alkalmazása miatti nagyobb felületű és mennyiségű csomagolóanyagok alkalmazásának környezetvédelmi vonatkozásai miatt tiltakoznak.

A betűméreten túlmenően a rendelet további változtatásokat is bevezetne. A nem csomagolt, illetve vendéglátás keretein belül forgalmazott élelmiszerekhez is csatolni kellene egy az azokban található allergénekről szóló tájékoztatást. A jogszabály ezáltal rendezné azt a jelenlegi sajátságot, melynek értelmében az allergének feltüntetése egyelőre csak a csomagolt élelmiszereken kötelező.

További jelentős javaslatként értékelhető, hogy szigorodna az adott termék földrajzi eredetének feltüntetésére vonatkozó előírás is. A jogszabály precízebb megfogalmazást írna elő a félrevezető utalások elkerülése érdekében, azaz például jelezni kellene, ha az adott termék fő összetevője nem a végterméket előállító országból származik. E szabályozások tekintetében a tervezet még nem végleges, de annyi bizonyos, hogy e téren jelentős változások várhatók, melyek által könnyebbé válhat bizonyos földrajzi térséghez köthető termékek védelme. Az sem kizárt, hogy a rendelet hatására egyes előállítók a fő összetevő beszerzési forrása szerinti országot választják majd előállító helyként is.

A most megjelent szöveggel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy ez csupán egy első tervezet. Várhatóan az európai jelölést szabályozó egységes rendelet megszületéséig a jövőbeli viták és egyeztetések nyomán számos módosítás várható.